Könyvekről

“A nyugati államok számára komoly belpolitikai problémát okoz az iszlám népek hatalmas beáramlása Európába. A 12. század iszlám uralkodói alatt élő keresztények és zsidók általuk “védelemre szorulónak” (dimmi) számítottak, uraik viszont megkövetelték, hogy hozzájuk lojálisak legyenek. Ugyanígy szerződésben kötelezték el magukat a keresztény királyok uralma alatt élő mohamedánok, hogy beilleszkednek a fennálló politikai rendbe.

Ma viszont a muzulmán bevándorlók kisebbségvédő jogokat követelnek maguknak, ugyanakkor elvetik azok történelmi feltételeit, amelyeken ezek nyugszanak, ti. az individuális alapjogok koncepcióját, valamint az állam és vallás elválasztását célzó demokráciát. Nyugateurópai mecsetekben és Korán-iskolákban nyíltan hirdetik a "hakimajat Allah"-ot, az "istenuralom" elképzelését, mint politikai mintát, pedig ezt sem a Korán, sem a Haditha nem tanítja.

A kairói Medina-Egyetem két neves professzora 1978-ban egy széles körben ter-jesztett iratában így ír: "Az iszlám, a kereszténység és a zsidóság egységről szóló beszélgetése az iszlámnak csak kárára lehet, mert az iszlám az egyedül igaz vallás, s a többiek tévesek. Esetleges közeledés tehát erről az igényünkről való lemondást jelentene, amivel az iszlámnak a legnagyobb kárt okoznánk..."